My TCS 2024 London Marathon Story

From Fear to Empowerment...

After many unsuccessful years trying to get into the London Marathon, this year I finally secured a spot through the ballot. Ironically, it coincides with a significant anniversary, prompting me to share my story.

It is a law of physics that every aircraft takes off into a headwind to achieve something great and lift off that runway. I certainly faced headwinds over the years after discovering I am HIV positive.

"The right to human dignity is the most fundamental basic right that safeguards the integrity of the human personality and its human rights status. The essence of this right is that every individual deserves to be treated as a human being, with respect for the inherent value of the human personality at all times"

(Court Verdict - Marton Sebesta vs. [previous employer], 2017

Budapest Capital Regional Secondary, Senior Court, Hungary)

It has been 10 years since I found out I am HIV positive. I was 26 at the time and thought this would be the most challenging obstacle of my life. Little did I know that what followed would be even more daunting than living with HIV.

STIGMA

In 2015, I experienced long-lasting workplace harassment, bullying, discrimination, and the misuse of my medical information at one of my previous employers in Hungary because of my HIV status.

In 2022, I was incorrectly lectured by a nurse at a clinic about the supposed dangers I pose to healthcare workers because of my HIV status.

Unfounded fear, misinformation, and outdated hospital protocols in Hungary violate the most basic human right: the right to be treated equally with dignity and respect.

Today, in 2024, after 10 years of living with HIV and being undetectable, as a healthy and happy 36-year-old man, I am finally running the London Marathon with the support and love of my family, friends, and workplace. For the first time, I feel safe openly and honestly sharing my 10-year journey with HIV and the challenges it has presented. I am grateful to live my life freely, without the fear of others, and no longer isolate myself to spare others' insecurities.

With this run, I hope to raise 1,000,000 HUF (£2100), which I will donate entirely to the Háttér Society’s HIV/STI program in Hungary, a service that does excellent work for LGBTQI+ people and those living with HIV.

I am also raising awareness about stigma and human ignorance. While HIV is no longer a death sentence due to modern medication, stigma still claims victims today.

Please support my run. Let my message reach as far as possible. No one should feel ashamed or inferior because of their status. Everyone deserves equal treatment and dignity.

Let my story be my headwind, and today, let me turn that headwind into something magnificent, just as airplane engines do. Let my story take off and soar to new heights. Let my story liberate others from their fear.

Thank you for sharing my story and for your donations.

Márton

A félelemből erő lesz…

Éveken át tartó, többszöri sikertelen próbálkozás után, idén végre sikerült bejutnom a London Maratonra. Különös módon ez egybe esik egy számomra fontos évfordulóval, amely arra ösztönzött, hogy mindenkivel megosszam a történetemet.

A repülés fizikájára igaz, hogy minden repülő ellenszélben száll fel, hogy aztán a kifutópályáról elemelkedve elképesztő magasságokba érjen. Az évek során, miután megtudtam, hogy HIV-pozitív vagyok, úgy érzem én is szembeszélbe kerültem.

“Az emberi méltósághoz való jog a legabsztraktabb alapjog, amely az emberi személyiség egészét, az emberjogi státuszát védelmezi. E jog alapvető tartalma, hogy minden embert emberhez méltó bánásmód illet meg, az egyén jogosult arra, hogy a minden embernek kijáró tisztelettel, az emberi személyiség értékét szem előtt tartva bánjanak vele.”

(Fővárosi Törvényszék – Másodfokú Munkaügyi Bíróság ítéletének részlete; S. Márton kontra [korábbi munkáltató]; 2017)

Tíz éve, hogy megtudtam, HIV-pozitív vagyok. 26 éves voltam akkor, és azt hittem, ez lesz életem legnagyobb kihívása. Nem tudtam, hogy ami ezután következik, még a HIV-vel való együttélésnél is ijesztőbb lesz.

Stigma és diszkrimináció

2015-ben, akkori magyarországi munkahelyemen, egy légitársaság magyar kötelékében dolgozva hónapokig tartó munkahelyi zaklatást, súlyos diszkriminációt és egészségügyi adataimmal történő visszaélést kellett elszenvednem a HIV-státuszom nyilvánosságra kerülése miatt.

2022-ben egy magyarországi klinikán egy ápoló kioktatott arról, hogy HIV-státuszom miatt mekkora veszélyt jelentek rá és az ott dolgozó egészségügyi munkatársakra.

Az alaptalan félelmek, a tájékozatlanság és ismeretek hiánya sok esetben vezet a legalapvetőbb emberi jogok, az emberi méltósághoz és az egyenlő bánásmódhoz való jog sérelméhez.

Ma

2024-ben, 10 éve élek HIV-vel. A gyógyszeres terápiának köszönhetően a vírusszámom a kezdetektől határérték alatt van. 36 éves, egészséges és boldog férfiként, a családom, a barátaim és munkahelyem támogatásával és szeretetével felvértezve lefutom a London Maratont. Most először érzem magam eléggé biztonságban ahhoz, hogy nyíltan és őszintén megoszthatom a HIV-vel töltött tíz éves utazásomat és az ezzel járó kihívásokat. Hálás vagyok, hogy szabadon, másoktól való félelem nélkül élhetek, nem kell rettegnem és elszigetelnem magam másoktól csak azért, hogy megkíméljem őket kényelmetlen érzéseiktől és saját bizonytalanságaiktól.

Ezzel a futással remélem, hogy sikerül összegyűjteni egymillió forintot (2100 angol fontot), amit teljes egészében a magyarországon működő Háttér Társaság HIV/STI programjának ajánlok fel. Ezáltal egy olyan szolgáltatást támogatok majd, amely kiváló munkát végez az LMBTQI+ emberek és a HIV-vel élők körében.

Szeretném a megbélyegzésre és az ismerethiányra is felhívni a figyelmet. Bár a HIV a gyógyszeres terápiának köszönhetően ma már nem jelent halálos ítéletet, a megbélyegzés és diszkrimináció még ma is szedi áldozatait.

Kérlek, támogasd futásomat! Hadd jusson el az üzenetem minél több emberhez, mert senkinek sem szabad szégyenkeznie vagy hátrányban éreznie magát a HIV-státusza miatt. Mindenki egyenlő bánásmódot érdemel.

Hadd legyen az én történetem, az én "ellenszelem", és ma hadd használjam ezt a ellenszelet valami fantasztikusra úgy, ahogy azt egy repülőgép hajtóműve is teszi.

Hadd szárnyaljon a történetem és jusson el az üzenet. Hadd szabadítson meg másokat is a félelem alól.

Köszönöm, hogy megosztottátok a történetemet és adománnyal támogattatok.